avagy: „Debi kontra Nyomtató – Az utolsó számla
Kedves Naplóm!
Ma reggel kiderült, hogy valami fontos hiányzik a könyvelésből.
Nem, nem egy számla.
Egy harapás.
Mami nyomtatni akarta Papi bizonylatát,
de elkövette azt a hibát,
hogy előbb felvette a papírt,
és csak aztán engedett be engem a szobába.
Rossz sorrend, Mama. Nagyon rossz sorrend.
Mert én, a fenséges számlafelügyelő,
kijelentettem:
– „Ami a padlón van, az az enyém. Ami mozog, az a vadászterületem. Ami zizeg… nos, az az ellenség.”
A nyomtató elindult.
Zrrrrr... zzzrrr...
Kijött egy lap.
KÖZÉPÉN egy gyönyörű tépett lyuk.
Becsületes munka volt. Két szemfog, prémium rágás.
Papi nézte.
Mami nézte.
Én is néztem, majd így szóltam:
– „Így nem lehet leadni? Pedig művészi!”
És akkor... jött a visszavágó.
Mami újranyomtatta.
Én résen voltam.
Mint egy ninja, bebújtam a tálca alá, és amikor a lap kijött –
ráugrottam.
A nyomtató megakadt.
Egy pillanatra megszűnt az idő.
A rendszer írta:
„Papír elakadás: Macska.”
Papi csak annyit mondott:
– „Debi, te vagy az egyetlen macska, aki a NAV-nál is idegesítőbb.”
Mami:
– „Nem is NAV, hanem MIAÚ.”
Tanulság?
Ha a nyomtató nem engedelmeskedik,
ne hibáztasd a rendszert. Lehet, hogy rajta fekszem.Ha pedig egy számla megrágódik...
… csak tedd hozzá:
„Költség: cicajogdíj.”
Hamarosan jön a 10. rész is.
Címe:
„Könyvelés és kábelrengeteg – Debi kalandja az USB-dzsungelben”
Szeretettel
Debi Baba
0 Megjegyzések